Varsity Tennis District Tournament.:)
Sziasztok!
Április 3-án,kedden lezajlott a legnagyobb és egyben utolsó regionális teniszversenyünk. Kedden még a szokásosnál is korábban indultunk,hogy legyen szabad pályánk a bemelegítéshez. A verseny Dallas agglomerációjában,Lovejoyban volt. Már az érkezésünk pillanatában egyértelművé vállt,hogy nagyon nagyon jó iskolák ellen fogunk küzdeni és alaposan össze kell szednünk magunkat. A megjelent csapatok között volt 16szoros állami bajnok is. A verseny 8kor kezdődött,de én csak fél 10 körül kerültem sorra,addig a többi csapattársam meccseit néztem. Mire a német cserediák és én sorra kerültünk addigra sajnos egy párosunk kivételével mindenki vesztett. Csapattársaink nagyon bíztak bennünk,hogy legalább majd mi hátha nyerünk,de sajnos nem így történt. Az eddigi leghosszabb teniszmeccsemet játszottam,több mint másfél óráig tartott,végül két szettben kikaptam. Sajnos a német cserediák srác is hasonlóképpen járt,azzal a különbséggel,hogy ő még meg is sérült.
Szerencsére a fiú párosunk egy nagyon hosszú meccsben,de megnyerte az első meccset ami azt jelentette,hogy játszani fognak egy következőt. Volt körülbelül egy óra várakozási időnk az ő meccsükre,addig a többi iskola csapatait néztük. A fiók délben kezdtek el játszani és az egész Royse City csapat egy emberként szurkolt nekik,hogy legalább ők megmentség az iskola büszkeségét. Sajnálatos módon ez nem sikerült. Egy nagyon jól összeszokott páros ellen kellett játszaniuk,akik négy éve játszanak együtt és az állami bajnoki címvédésére készültek.
Csalódottságunkat a vereségek miatt úgy gondoltuk,hogy kajába folytjuk ezért a visszafelé uton megálltunk a Chiloso nevű helyen ami egy mexikói étterem. Életem egyik legjobb edédjét ettem:grillezett avokádót. Mivel jól tudjuk,hogy a vereség kovácsolja igazán jól össze a csapatot,az ebéd nagyon jó hangulatban telt. Rég nevettem ennyit. A szezon végére nagyon jó barátságba lett az egész csapat,és már azt is tervezzük,hogy iskolán kívül is fogunk együtt lógni:) Igazán élveztem ezt a több mint 3 hónapot amit tenisszel töltöttem itt,és biztos vagyok benne,hogy jövőhéttől nagyon furcsa lesz,hogy üresek lesznek a délutánjaim,nagyon sajnálom,hogy ilyen hamar végelett ugyanakkor biztos vagyok benne,hogy az egész csapatnak jól fog jönni egy pihenés:)
Április 3-án,kedden lezajlott a legnagyobb és egyben utolsó regionális teniszversenyünk. Kedden még a szokásosnál is korábban indultunk,hogy legyen szabad pályánk a bemelegítéshez. A verseny Dallas agglomerációjában,Lovejoyban volt. Már az érkezésünk pillanatában egyértelművé vállt,hogy nagyon nagyon jó iskolák ellen fogunk küzdeni és alaposan össze kell szednünk magunkat. A megjelent csapatok között volt 16szoros állami bajnok is. A verseny 8kor kezdődött,de én csak fél 10 körül kerültem sorra,addig a többi csapattársam meccseit néztem. Mire a német cserediák és én sorra kerültünk addigra sajnos egy párosunk kivételével mindenki vesztett. Csapattársaink nagyon bíztak bennünk,hogy legalább majd mi hátha nyerünk,de sajnos nem így történt. Az eddigi leghosszabb teniszmeccsemet játszottam,több mint másfél óráig tartott,végül két szettben kikaptam. Sajnos a német cserediák srác is hasonlóképpen járt,azzal a különbséggel,hogy ő még meg is sérült.
Szerencsére a fiú párosunk egy nagyon hosszú meccsben,de megnyerte az első meccset ami azt jelentette,hogy játszani fognak egy következőt. Volt körülbelül egy óra várakozási időnk az ő meccsükre,addig a többi iskola csapatait néztük. A fiók délben kezdtek el játszani és az egész Royse City csapat egy emberként szurkolt nekik,hogy legalább ők megmentség az iskola büszkeségét. Sajnálatos módon ez nem sikerült. Egy nagyon jól összeszokott páros ellen kellett játszaniuk,akik négy éve játszanak együtt és az állami bajnoki címvédésére készültek.
Csalódottságunkat a vereségek miatt úgy gondoltuk,hogy kajába folytjuk ezért a visszafelé uton megálltunk a Chiloso nevű helyen ami egy mexikói étterem. Életem egyik legjobb edédjét ettem:grillezett avokádót. Mivel jól tudjuk,hogy a vereség kovácsolja igazán jól össze a csapatot,az ebéd nagyon jó hangulatban telt. Rég nevettem ennyit. A szezon végére nagyon jó barátságba lett az egész csapat,és már azt is tervezzük,hogy iskolán kívül is fogunk együtt lógni:) Igazán élveztem ezt a több mint 3 hónapot amit tenisszel töltöttem itt,és biztos vagyok benne,hogy jövőhéttől nagyon furcsa lesz,hogy üresek lesznek a délutánjaim,nagyon sajnálom,hogy ilyen hamar végelett ugyanakkor biztos vagyok benne,hogy az egész csapatnak jól fog jönni egy pihenés:)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése